Hidratálók III.: A hidratáló formulák, alkalmazásuk és a megfelelő hidratáló kiválasztása

Formulák

A legtöbb hidratáló tartalmaz vizet, hidratáló összetevőket, emulgeáló-, és tartósítószereket, polimereket, illatanyagokat, színező pigmenteket és ún. funkcionális “aktív” hatóanyagokat. A víztartalom általában 60-80% között mozog, amely oldószerként van jelen, és az aktív anyagokat maga után hagyva elpárolog. Hidratáló termékeknél számos különböző formuláról beszélhetünk (testápoló tej/lotion, krém, kenőcs, stift., stb), de a két leggyakoribb formula a “lotion” és a krém. A krémek általában vastagabbak, bár ez a sűrűség lehet csak az emulgeátorok és polimerek megfelelő kombinációja miatt. Általában a krémek több olajat tartalmazhatnak, például az emolliens-krémek, a lotionok pedig több humektáns anyagot. Ez azonban nem minden esetben igaz, egy hidratáló hatékonyságának legfontosabb tényezője a hidratáló összetevők teljes mennyisége és kombinációja, és nem feltétlenül a formula. Egy tanulmány szerint fontos tényező lehet emellett még a glicerin tartalom, amely hatékonyabbá teszi a terméket [1]. 

Hidratálás testtájanként:

Testfelületünk bizonyos részein a bőr jobban ki van téve a külső hatásoknak. Kezünkön és talpunkon például nagyobb mechanikai stressz éri a bőrt, emellet az arcbőrünk is nagyobb mértékben ki van téve a külső hatásoknak mivel az ott lévő bőrfelületet nem fedjük el ruhával [1].

A fő hidratálandó területek termékei közti különbségek:

• arcbőr hidratálói: A piac fő hidratáló típusa. A gyártók fő szempontja a megfelelő hidratáló hatás mellett az esztétikus, jól felszívódó formula. Általában olaj a vízben emulziók (olajcseppek vizes fázisban emulgeálva), lotion vagy krém formulák (INCI fő összetevői: vegetable/mineral oil, dimethicone, propylene glycol, glycerin, water). Elsősorban az okkluzív anyagok arányában változtatják az összetételt a különböző bőrtípusnak megfelelően. Zsíros arcbőrre általában olajmentes, víz, és dimethicone alapú hidratálót ajánlanak, míg normál/kombinált bőrre javasolt hidratáló elsősorban vizet, valamilyen növényi vagy ásványi olajat, dimethicone-t, propylene glycol-t és nagyon kis mennyiségben vazelint tartalmaz. Száraz arcbőrre ezzel szemben a gyakori összetétel: víz, növényi/ásványi olajok, propylene glycol és vazelin.

• testápolók: Számos formulája lehet a testfelület hidratálóinak: például lotion, krém, hab, kenőcs, balzsam. A lotion a legnépszerűbb formula, általában olaj a vízben emulzióként: 10-15% olajat, 5-10% humektánsot, és 75-85% vizet tartalmaznak. (INCI: water, vegetable/mineral oil, propylene glycol, stearic acid, petrolatum, glycerin, sorbitol, A-, D-,E-vitamin, emulgeálószer pl.: triethanolamine stearate;  nyugtató összetevők pl: aloe vera, allantoin)

• kéz-, és lábkrémek: Olaj a vízben emulziók, amelyek 15-40% olaj, 5-15% humektáns, 45-80% víz arányokban vannak. Szilikonszármazékok hozzáadásával 4-6 kézmosásig vízállóbbá teszik a terméket. A fő összetevők a vazelin, glicerin, viaszok és dimethicone [2].

Milyen szempontokat vegyünk figyelembe hidratáló választásakor?

• Bőrtípusnak megfelelő legyen

• Milyen a hidratáló összetevők kombinációja (mindhárom típusból legyen bennük) és azok mennyisége (INCI szabályok)

• Funkcionális, hozzáadott aktív hatóanyagok figyelembevételével, amelyek a hidratálás mellett az egyéb bőrproblémákat is tudja orvosolni, tehát bónusz hatásokat is adhatnak.

• Főként arcra választott hidratáló termékeknél fontos az olyan összetevők elkerülése, amelyek már korábban okoztak nálunk problémát, illetve amelyekről ismert, hogy okozhatnak érzékenységet, vagy ha aknéra hajlamosak vagyunk, akkor komedogének, tehát eltömíthetik a pórusokat. Ilyen kerülendő anyagok lehetnek a teljesség igénye nélkül: az illatanyagok (INCI: parfum/fragrance), alkoholok, növényi kivonatok, komedogén összetevők (komedogén index alapján), illóolajok. Itt érdemes megjegyezni, hogy az érzékenység minden esetben egyéni, több tényező függvénye is lehet, ezért nem feltétlenül szükséges minden lehetséges összetevőt elkerülni, amiről valaha valahol hallottuk, hogy problémás lehet. Abban az esetben, ha nagyon érzékeny a bőrünk, akár érdemes lehet bőrgyógyász által felírt terápiás termékekkel is próbálkozni.

• Olyan formula, amelyet szeretünk használni, kellemes a felvitele, jó érzést kelt, emiatt nem csak megvesszük, hanem használni is fogjuk.

• Az ár, amennyit maximum kiadnánk a termékre [3].

A hidratáló összetevők aránya:

A termékeket a három fő hidatáló összetevő alapján javasolják normál vagy száraz bőr ápolására. (Itt elsősorban nem a korábban említett arcbőr típusokra gondolunk.)

• Az emolliens domináns hidratálóknak nincsen hosszútávú hidratáló hatása, inkább fenntartják a megfelelő állapotot miközben puha bőrt eredményeznek. Leginkább olajokból, lipidekből és lipidszármazékokból állnak (INCI pl.: stearic, linoleic, oleic and lauric acid; cetearyl alcohol; mineral oil; lanolin).

• A humektáns alapúak általában olaj a vízben emulziók, tényleges hidratáló hatásuk van, és könnyebben felszívódnak, mint az okkluzív alapú formulák. Emiatt esztétikusabb is a használatuk, mint utóbbiaknak. (INCI pl.: glycerin, sorbitol, urea, sodium lactate, lactic acid, carnitine, sodium PCA, arginine hydrochloride, serine, alanine, histidine, citrulline, lysine, sodium chloride, glycogen, mannitol, sucrose, glutamic acid, threonine) [4]

• Az okkluzív alapú, bőrvédő hatású hidratálók általában sűrűbb kenőcsök vagy balzsamok, gyakran víz az olajban formulájú lotionok vagy krémek. (Víz az olajban emulzió: a vizes fázis van cseppekként eloszlatva az emulgeátor segítségével az olajos fázisban). A bőrön védőréteget képezve gátolják annak transzepidermális vízvesztését, illetve megóvják a gyulladt, irritált bőrt a külső káros hatásoktól. Ezek a termékek elősegítik a bőr hidratáltságát és a védőréteg helyreállítását. Mivel nehezebb krémek, kevésbé esztétikus a felvitelük, azonban hatékonyabban javítanak a bőr állapotán. Tartalmazhatnak bőrvédő anyagokat (INCI: petrolatum, dimethicone, lanolin, mineral oil); és okkluzív hidrofób összetevőket (INCI: olive oil, soybean oil, beeswax, jojoba oil) is. [4]

• A terápiás kenőcsök és krémek hatékonyan felveszik a harcot az extrém időjárás, betegség vagy gyógyszer mellékhatás miatt kialakult nagyon száraz bőrrel is. Okkluzív, emolliens és humektáns összetevők egyensúlya jellemzi őket, általában NMF-okkal és ceramidokkal kombinálva, hogy egyszerre védjenek, hidratáljanak és helyreállítsák a bőr védőrétegét. [4]

Funkcionális hatóanyagok:

A legtöbb hidratáló egy vagy több bioaktív összetevőt tartalmaz még a hidratáló és állagjavító anyagokon kívül. A funkcionális összetevők speciális útvonalakat céloznak meg a stratum corneumban, és az azzal kapcsolatban álló epidermisben. Olyan bőrproblémákon segíthetnek ezzel, mint pattanások, vagy pigmentfoltok, illetve anti-aging hatásuk is lehet. Általában hatékony koncentrációban szérumok tartalmazzák őket, de vannak hidratáló termékek, amelyek egyszerre célozzák meg a hidratálást és a bőrproblémák javítását, emiatt tartalmaznak ilyen összetevőket is. A teljesség igénye nélkül a leggyakrabban előforduló ilyen anyagok: niacinamide, BHA: salicylic acid, AHA-savak: glycolic acid, lactic acid, malic acid, citcic acid, tartaric acid, PPAR receptor ligandok: CLA=conjugated linoleic acid 12-HSA: 12-hydroxi stearic acid, antioxidánsok, vitaminok, hialuronsav, retinol. [3]

Hogyan alkalmazzuk?

A hidratálók alkalmazásában fontos a “mikor” és “hogyan”:

• Mikor? A humektáns és okkluzívok összetevők hatását elősegíti, ha nedves bőrre visszük fel ezeket a termékeket. Fontos, hogy mindig megtisztított bőrre vigyük fel őket, ha lehet, zuhanyozás vagy fürdés után. Amennyiben utóbbit nem tesszük, a tisztítás után, segíthet még, ha nedves törülközővel/szivaccsal óvatosan átdörzsöljük a bőrt, és ezt követően visszük fel a hidratálót.

• Hogyan? Miután a tenyereinkben/ujjainkon eloszlattuk a terméket, gyengéden vigyük fel a bőrre, testápolók esetén a szőrnövekedés irányával megyegyezően. Ezzel elkerülhetjük a túl erős dörzsölés okozta szőrtüszőgyulladást. Az optimális hatás érdekében törekedjünk a felvitel egyenletességére.

• Hányszor? Arcbőr hidratálásánál elég lehet akár csak esténként alkalmazni, száraz bőr esetén reggel is. A test többi felületén a bőrszárazságtól függően napi 1-3 alkalommal érdemes alkalmazni őket.

• Mennyi ideig hat? A bőrre felvitt termék egy része bőrfelületen marad, a többi részét a bőr felszívja, átalakítja vagy párolgással, felületekhez éréssel eltűnik a bőrről. A felvitt krém maximum 50%-a marad a bőrön 8 óra után, de ennél inkább kevesebb, hidratáló hatásuk pedig formulától függően körülbelül 4 óráig tart. Természetesen ezek abban az esetben igazak, ha ezalatt az idő alatt nem mossuk le a terméket magunkról. 😊 [5]

INCI tanulmányozása:

Az INCI mozaikszó jelentése: “International Nomenclature Cosmetic Ingredient”, tehát a kozmetikai összetevők nemzetközi nevezéktana. Az összetevőket itt általában az adott formulában megtalálható százalékos arányuk sorrendjében nevezik meg. Kivételt képez az amerikai piac, az Egyesült Államokban készített termékeknél azok az összetevők, amelyek 1% alatt vannak jelen, bármilyen sorrendben felsorolhatók az összetevőlista végén. A termékek első négy-öt összetevője az, amelyből legnagyobb mennyiség van jelen, ezek alapján tudjuk megállapítani, például, hogy humektáns, emolliens, vagy inkább okkluzív alapú, illetve melyek a plusz aktív hatóanyagok, és van-e benne olyan, amit inkább kerülnénk. Egy-egy termék összetevőit a krémmánia adatbázisában is leellenőrizheted, és bővebben ugyanitt, vagy angolul az INCIdecoder honlapon is tudsz egyesével olvasni az összetevőkről [1].

Forrás:

1. Proksch, E., Berardesca, E., Misery, L., Engblom, J. & Bouwstra, J. (2020) Dry skin management: practical approach in light of latest research on skin structure and function, J Dermatolog Treat. 31, 716-722.
2. Draelos, Z. D. (2018) The science behind skin care: Moisturizers, J Cosmet Dermatol. 17, 138-144.
3. Lee, C., Bajor, J., Moaddel, T., Subramanian, V., Lee, J. M., Marrero, D., Rocha, S. & Tharp, M. D. (2019) Principles of Moisturizer Product Design, J Drugs Dermatol. 18, s89-95.
4. Draelos, Z. D. (2013) Modern moisturizer myths, misconceptions, and truths, Cutis. 91, 308-14.
5. Sethi, A., Kaur, T., Malhotra, S. K. & Gambhir, M. L. (2016) Moisturizers: The Slippery Road, Indian J Dermatol. 61, 279-87.

A cikkben szereplő képek illusztrációk – Forrás: Unsplash & Pexels