Napjainkban a bőrápolási termékek nagy része tartalmaz valamilyen típusú szilikonvegyületet azok számos előnyös tulajdonságai miatt. Ilyen például az a kellemes, selymes-bársonyos érzet, amelyet használatukkor a bőrünkön azonnal érezhetünk. Ezek a vegyületek széleskörben alkalmazhatók a bőrápolástól kezdve a heggyógyításig, az élelmiszeripartól kezdve a műszaki területekig. Előnyös tulajdonságaik közül kiemelendő alacsony kémiai reaktivitásuk (más anyagokkal nem vagy nagyon kis mértékben reagálnak), kis felületi feszültségük (könnyen elterül adott felületen, emiatt könnyen és gyorsan eloszlathatóak), és víztaszító képességük (vízlepergető hatás). Aktív hatóanyagként és segédanyagként is alkalmazhatók [1].
Mindezek ellenére a bőr- és hajápolás gyakran megkérdőjelezett összetevői. Egyre több terméken láthatjuk a “silicone-free” feliratot. Vajon mi lehet ennek az oka? Valóban tudományosan megalapozott az állítás, hogy egy termék jobb, ha nem tartalmaz szilikonokat?
Ez is érdekelhet: Zöldülő szépségipar a fogyasztók szemével >>>
A leggyakoribb vádak, amelyek a szilikonokat érik:
- Nem természetes anyagok, ezért mérgezőek lehetnek az emberi szervezetre
- Nem hagyják lélegezni a bőrt
- Szárítják, vagy petyhüdtebbé teszik a bőrt lemosás után ahelyett, hogy hidratálnák
- A bőrréteg lezárásával gátolhatnak hatóanyagokat a felszívódásban
- Csak a bőrfelszínt teszik szebbé, de ez csupán optikai hatás, miközben hosszútávon rontanak annak állapotán
- Aknét és pattanásokat okozhatnak
Vizsgáljuk meg közelebbről ezeket az anyagokat.
A szépségipar szilikon összetevői organosziloxánok. Ezekben a molekulákban szilícium-oxigén-szilícium atomok kapcsolódnak szénatomokhoz. Egyik fő alkotóelemük tehát a szilícium dioxid, vagyis a homok [2]. Bár fő alkotójuk természetes anyag, a természetben előforduló összetevőkből többlépéses kémiai eljárás segítségével hozhatók létre a kész szilikonvegyületek [3].
Igaz tehát az 1. vád, miszerint a szilikonok nem természetes anyagok.
Ez azonban önnmagában nem jelenti azt, hogy a szervezetre nézve károsak. A kész szilikonvegyületek (alacsony reakcióképességük miatt is) biztonságos molekulák: a kozmetikumokban és gyógyszerekben használt szilikonvegyületek hipoallergén, nem irritatív alacsony a komedogén indexű összetevők, érzékeny bőrűek is használhatják őket. [2].
A sok alegységes dimethicone szerkezete [4]
A szépségipar termékeiben különböző szilikonokat találhatunk. Elnevezésükben közös a -cone, -conol, -siloxane végződés [2].
TIPP: a “-cone, -conol, -siloxane” végződések figyelembevételével az összetevők (“Ingredients”) között könnyen ellenőrizheted, hogy az adott termék tartalmaz-e szilikonvegyületetet.
Szilikonok fő típusaik:
- kisméretű szilikonok: ezek folyékonyak és gyakran illékonyak, tehát elpárolognak a bőrről és a hajról. Ilyen például a phenyl trimethicone, amely a bőr- és hajápolókban könnyű érzetű hidratáló, állagkönnyítő, habzásgátló és víztaszító. A hajnak csillogást, puhaságot és könnyebb kezelhetőséget biztosít. [5] Másik példa lehet a cyclopentasiloxane is, amely csupán öt alegységből áll, vízhez hasonló állagú, és elpárolog a bőrről. Hasonlóan a többi szilikonhoz, selymes tapintást ad a bőrnek és a hajnak. [6]
- szilikon polimerek: hosszú láncokból álló molekulák, amelyek ismétlődő sziloxán egységekből állnak, lehetnek folyékonyak vagy szilárdak. Ilyen például a dimethicone (másnéven polydimethylsiloxane vagy PDMS), az egyik leggyakrabban alkalmazott szilikon polimer. Az ismétlődések számától függően egyre növekedő molekulatömeggel és sűrűséggel rendelkezik, előnyös tulajdonságai címszavakban: selymes érzet, finom fény a hajon, védőrétegképzés, ráncok és pórusok optikai feltöltése, heggyógyítás [7]. Ide tartozik még például a polysilicone-11 is, amely egy könnyű filmréteg képzéssel selymes érzetet kelt, aktív hatóanyagok stabil szállítómolekulája, emellett mattító hatású [8].
- funkcionalizált szilikonok: az előbbiektől eltérő atomokat, csoportokat tartalmaznak, amely speciális tulajdonságokat adhatnak. Ilyen például az amodimethicone, amely nitrogénttartalmú aminocsoportjai miatt pozitív töltést kap, emiatt sokkal jobb filmrétegképző, antisztatikussá teszi a hajszálakat (tehát az “elektromos”, összevissza szálló hajat simítja), miközben hosszútávú hajkondícionáló hatása van [2, 9].
Általában a szilikonok a kozmetikaipar olyan ún. okkluzív hidratáló összetevői, amelyek a bőrfelszínen egy lélegző védőréteget képezve megelőzik annak dehidratálódását, miközben bőrvédő hatásuk is van. A bőr külső rétegén keresztül történő ún. transz-epidermális vízvesztést gátolják meg, amely a bőr kiszáradásához vezethet. Ezzel segítik a többi típusú hidratáló összetevőt: bár a védőréteg alatt a bőr lélegzik, a bőrpuhító emolliens és vízmegkötő humektáns hatóanyagokat “bezárja” és hagyja a hatásukat kifejteni. A védőrétegképzés mellett még sok esetben emolliens, bőrpuhító hatásuk is van, viszont ez egy könnyedebb, nem zsíros utóérzettel társul, mint más emolliens anyagok esetén [10].
Tehát a 2. vád hamis.
Bár egy réteget képeznek a bőrön, de ezt nem úgy kell elképzelni, mintha egy szilárd műanyag zacskóba zárnánk a bőrünket. Ez annál rugalmasabb, oxigén és vízgőzmolekulákat áteresztő réteg.
A hidratáló krémek fő hidratáló hatóanyagtípusai (emolliensek, humektánsok és okkluzívok) mindig valamilyen kombinációban vannak jelen: igazán hatékonyan a megfelelő kombinációban működnek jól. Ezt alátámasztja, hogy bár a dimethicone-nak, a bőrápolásban az egyik leggyakrabban használt szilikonnak, önnmagában is van hidratáló hatása [11, 12], például a glycerin-nel kombinálva a két hidratálóanyag növeli egymás hatásfokát [13].
A 3. vád alól is feloldozhatjuk, hiszen a szilikonok nem szárítják, hanem hidratálják a fent leírt módokon a bőrt.
Ez is érdekelhet: Hidratálók I.: A hidratálás jelentősége a bőrápolásban >>>
A védőréteg képzésen kívűl képesek még aktív hatóanyagok felvételével azok bőrbe való szállításában is részt venni: használatkor célba juttatják és az adott formulában stabilan tartják a környezeti hatásokra érzékenyebb hatóanyagokat.
A 4. vád tehát nem teljesen felel meg a valóságnak:
adott formulában segíthetik a hatóanyagok felszívódását, azonban az elképzelhető, hogy szilikontartalmú (vagy sima más okkluzív hatóanyagot tartalmazó) krém fölé rétegzett termék hatóanyagainak hatását csökkentheti. Elvben a védőréteg amelyet képeznek, nem áthatolhatatlan, de a másik hatóanyag felszívódása függhet attól is, hogy milyen formulában van (például, hogy víz, vagy olaj alapú).
TIPP: érdemes odafigyelni arra, hogyan használjuk a szilikontartalmú termékeket. Primerként vagy hidratálóként például érdemes tisztálkodás után, még nedves bőrre felvinni. Emellett ha rutinunkban több terméket használunk, mindig a víz-alapúak használatával kezdjük, és ezeket a végén (akár szilikontartalmú) krémekkel, olajokkal tudjuk lezárni, ezzel elősegítve az előbbi összetevők jobb felszívódását [14].
A felesleges zsír megkötésével szabályozzák az arcbőr faggyútermelését is, tehát mattító hatásuk is jelentős. Víztaszító tulajdonságukkal vízálló termékek, például naptejek vízállóságának növelésére is alkalmasak. Ráadásként, “instant-bőrsimítók”: a ráncokat szemmel láthatóan finomítják, és a pórusokat “kitöltik”. Ez utóbbi egy optikai hatás, amelyet a bőrtől különböző fénytörésük okoz.
A 5. vád “optikai hatás” része igaz,
valódi ránctalanító hatásuk nincsen, bár talán nem is várhatunk el ennyi szuper hatást egyetlen összetevőtől. Arra nincs tudományos bizonyíték, hogy hosszútávon rontanák a bőr állapotát, hidratáló mivoltuk inkább javít rajta.
Pórus kitöltő tulajdonságuk miatt elvben gyulladást, pattanást nem okozhatnak, hiszen nem komedogén összetevők. [4].
Tehát az 6. “pattanás-okozó” vád is hamis.
Természetesen, ha nem megfelelően tisztított bőrre helyezünk fel bármilyen krémet, az pattanásokat okozhat, de ennek nem a termék az oka, hanem a tisztítás hiánya.
TIPP: a megfelelő tisztítás tehát nagyon fontos. Esténként a (sokszor vízálló) smink, fényvédő, illetve a városi levegő által bőrre lerakódó szennyeződések eltávolítására javasolt a dupla lemosás (ún. double-cleansing). Először a sminket távolítsuk el (például egy olaj alapú lemosóval), majd jöhet az arctisztítás egy másik, például géles állagú, gyengéd arclemosóval. Akár van a használt termékeinkben szilikon, akár nincs, az alapos lemosásra mindig érdemes figyelni.
Összefoglaló:
a szilikonok számos előnyös tulajdonságát használja ki a kozmetikaipar. A legújabb bőrápolási irány az, hogy bizonyos “veszélyes” összetevőket iktassunk teljesen ki, és keressük a “mentes” termékeket. Azonban számos esetben ez nem ilyen egyszerű, sokszor az, amit kihagynánk egy termékből, nem feltétlenül helyettesíthető teljes mértékben, hátrányok nélkül. A szilikonokkal kapcsolatos idegenkedés oka talán a mesterséges voltuk, talán az elnevezésük, vagy az, hogy mennyire sokféle vegyületcsalád. Érdemes azonban, a dolgok mögé tekinteni az első (akár negatív, akár pozitív) benyomással szemben, és több tényezőt is figyelembe venni, mielőtt ítélkeznénk.
Források:
- Allen, L. V., Jr. (2015) Compounding with Silicones, Int J Pharm Compd. 19, 223-30.
- https://labmuffin.com/silicone-mythbusting-with-video/
- https://www.simtec-silicone.com/how-is-silicone-produced/
- Liles, D. T. & Lin, F. (2010) Silicone Elastomeric Particles in Skin Care Applications in Polymeric Delivery of Therapeutics pp. 207-219, American Chemical Society.
- https://incidecoder.com/ingredients/phenyl-trimethicone
- https://incidecoder.com/ingredients/cyclopentasiloxane
- https://incidecoder.com/ingredients/dimethicone
- https://incidecoder.com/ingredients/polysilicone-11
- https://incidecoder.com/ingredients/amodimethicone.
- Lee, C., Bajor, J., Moaddel, T., Subramanian, V., Lee, J. M., Marrero, D., Rocha, S. & Tharp, M. D. (2019) Principles of Moisturizer Product Design, J Drugs Dermatol. 18, s89-95.
- Zhai, H., Brachman, F., Pelosi, A., Anigbogu, A., Ramos, M. B., Torralba, M. C. & Maibach, H. I. (2000) A bioengineering study on the efficacy of a skin protectant lotion in preventing SLS-induced dermatitis, Skin Res Technol. 6, 77-80.
- Hoggarth, A., Waring, M., Alexander, J., Greenwood, A. & Callaghan, T. (2005) A controlled, three-part trial to investigate the barrier function and skin hydration properties of six skin protectants, Ostomy Wound Manage. 51, 30-42.
- Short, R. W., Chan, J. L., Choi, J. M., Egbert, B. M., Rehmus, W. E. & Kimball, A. B. (2007) Effects of moisturization on epidermal homeostasis and differentiation, Clin Exp Dermatol. 32, 88-90.
- https://www.byrdie.com/dimethicone-for-skin-4706516.
A cikkben szereplő képek illusztrációk – Forrás: Unsplash & Pexels
